Rólunk

Történetünk

Szántó Vezekényi István Pétervására, 1901. augusztus 2. – Pétervására, 1965. december 2. Szülei, nagyszülei uradalmi cselédek voltak, de szorgalmas munkával önálló kisgazdává küzdötték fel magukat, 22 kat. hold földet vásároltak. Tanyagazdák voltak Vezekénypusztán, innen a Vezekényi előnév. Szántó Vezekényi István hat elemit és téli gazdasági iskolát végzett. Apja az első világháború első évében meghalt, s mint legidősebb fiú édesanyjával és nagyszüleivel együtt a család földjén gazdálkodott. A családalapítás után önállósította magát, örökölt 10 kat. hold földjét művelte meg. 1920-ban a Nagyatádi Szabó István-féle kisgazdapárt helyi vezetője. 1930-ban belépett a Független Kisgazdapártba; az elsők között szervezte meg a pártot Heves vármegyében és a pétervásárai járásban. Előbb a helyi, majd a járási szervezet elnökévé választották. 1935-ben bekerült az országos nagyválasztmányba. 1930 és 1933 között a pétervásárai képviselő-testület, 1933-tól a Heves vármegyei törvényhatósági bizottság tagja. 1935-ben és 1939-ben ő irányította az FKGP megyei országgyűlési választási kampányát. Részt vett az arany- és ezüstkalászos gazdasági iskolát végzett fiatal gazdák mozgalmában. 1941-ben közreműködött a Magyar Parasztszövetség megalakításában; a Heves vármegyei szervezet elnöke lett. A német megszállás alatt ellenzéki múltja miatt kellemetlenségei adódtak, a nyilas hatalomátvétel után bujdosni kényszerült. 1945-ben részt vett a kisgazdapárt újjászervezésében. 1945. augusztus 20-tól az FKGP Országos Intézőbizottságának a tagja. 1945. november 4-én a Heves és Nógrád-Hont vármegyei választókerületben nemzetgyűlési képviselővé választották, november 29-től a parlament egyik jegyzője volt. 1947. augusztus 31-én ismét beválasztották a törvényhozásba. 1948–1949-ben az FKGP Heves vármegyei szervezetének az elnöke. 1949. január–februárban a vármegyei tagrevíziót végrehajtó tisztogató bizottság tagja. Képviselősége megszűnte után 10 kat. hold földjén gazdálkodott. 1950-től 1954-ig a Pétervásárai Járási Tanács mezőgazdasági osztályán dolgozott. 1955-ben, miután földjét a helyi TSZ átvette, segédmunkás lett a borsodnádasdi lemezgyárban. 1956-ban visszakapta a földjét a TSZ-től és 1960-ig ismét azon gazdálkodott. 1961–1962-ben fakitermelő munkás az erdőkövesdi erdészetnél. 1963-tól haláláig a pétervásárai szakmunkásképző intézet portása. Széles látókörű, művelt, józan gondolkodású gazdaember volt, kiválóan képviselte szűkebb hazáját, a mezőgazdaságból élő vidéki embereket. Élete, közéleti tevékenysége érdemessé tette, hogy intézményünk névadója legyen.

A Művelődés Háza története. Az 1950-es évek elején, eredetileg asztalosműhelynek épült a ház, Szántó alsó István asztalos mester üzemeltette. A község tulajdonába az államosítás után került. A település egyetlen olyan épülete, melynek befogadóképessége alkalmas volt rendezvények lebonyolítására. Művelődési házként a közművelődés meghatározó intézménye lett. Itt rendezték az ünnepélyeket, bálokat, színházi előadásokat, a politikai rendezvényeket, a helyi Gárdonyi MGTSZ közgyűléseit, az ÁFÉSZ és a Takarékszövetkezet beszámolóit. A házban gyermekklub, honismereti-, fotó- és egészségügyi szakkör, valamint nagylányok iskolája és kamarakórus működött. 1982-ben megalakult a TIT (Tudományos Ismeretterjesztő Társaság) helyi szervezete, melynek szervezésében népszerű programok (pl. helyismereti vetélkedők, szabás-varrás és hímző és nyelvtanfolyam) valósultak meg a művelődési házban. 1984-ben Dombóvári János vezetésével megalakuló Új Tükör Baráti Társaság a település szellemi életének felpezsdülését támogatta. Soha ennyi művész, tudós, híres ember nem fordult meg a községben, mint a nyolcvanas évek második felében. Néhány név emlékeztetőül: Bálint András színművész, Takács Tibor író, Fodor András költő, Utassy József költő, Császár Angéla színművész, Czine Mihály irodalomtörténész, Cs. Varga István irodalomtörténész, Ráday Mihály operatőr, Nagybandó András humorista, Keres Emil előadóművész, Bella István költő, Maszkaradef görög népzenei együttes, Budai Ilona énekművész, Dévai Nagy Kamilla és Pelsőczy László előadóművészek, Kaláka zenekar, Moldova György író, Czeizel Endre orvos-genetikus stb. A meghívott vendégek barátságból jöttek, a könyvtárban, a művelődési házban és a kastélyban léptek fel. 1989-ben anyagi nehézségek miatt a támogatás megszűnt, a település kulturális élete romlott. 1996-ban a könyvtárat és a művelődési házat integrálták, majd 2000-től újra önálló intézményként működtek. 2008-tól napjainkig újra integrált intézményként a kultúra nagykövete.

A Könyvtár története. Pétervására könyvtára 1955-től 1966-ig járási könyvtárként működött, Népkönyvtár néven. A Keglevich kastély egyik kisebb szobájában kapott helyet, majd a művelődési ház alagsorába került. Esősebb években a feltörő talajvíz elöntötte a könyvtári részleget és a gyűjtemény nagy része megrongálódott. Mostoha körülmények közül a község Petőfi út 22. szám alatti épületébe helyezték át, ahol a gyarapodó állomány hamar kinőtte a könyvtár helyiségét. 1978-ban közel 8 ezres állományával a jelenlegi helyére, a Kossuth Lajos út 39. szám alá költözött.A TIT helyi szervezetének köszönhetően az intézményben író-olvasó találkozókat, mezőgazdasági könyvnapokat, műveltségi vetélkedőket tartottak. Az épület a régi Tóth Péter-féle kocsmából lett átalakítva, ahol eleinte az MSZMP irodája és két szolgálati lakás volt. A pétervásárai járás megszűnése után (1966) községi könyvtár lett, ellátva a négy társközségben működő fiókkönyvtárak felügyeletét is. 1989-ben Pétervásárát várossá nyilvánítják, így könyvtárunk a rangosabb városi könyvtár nevet kapta. Állománya ekkor megközelítően 12 ezer kötet. Kölcsönzői között nagy számban vannak gyerekek és fiatalok. 1996-ban létrehozták a PVTV (helyi televízió), a Városi Könyvtár és a Művelődés Háza integrációját.2000-től a Városi Könyvtár ismét önálló intézmény lett. Sikeres pályázatokkal elkezdődött az informatikai infrastruktúrafejlesztés, az intézmény hagyományos könyvtári szolgáltatásai számítógép-használattal és nyilvános internet-hozzáféréssel bővülnek. 2004-ben a könyvtár fennállásának 50. évfordulója alkalmából, névadó ünnepség keretében felvette a pétervásárai származású, helyi közéleti személyiség, országgyűlési képviselő, Szántó Vezekényi István nevét. Városi könyvtárunk Szántó Vezekényi István Könyvtár néven állt a lakosság szolgálatában.2008. január 1-jén a könyvtárat és a művelődési házat újból integrálták, egy név alatt, különböző címen, Szántó Vezekényi István Művelődés Háza és Könyvtár névvel folytatta nyilvános könyvtári és közművelődési feladatait, szolgáltatásait. Napjainkban is integrált intézményként működik, fenntartója Pétervására Város Önkormányzata. Európai Uniós pályázatok segítségével és a fenntartó önkormányzat támogatásával valósult meg az intézmény szolgáltatásainak infrastruktúra-fejlesztése. Felnőtt- és gyermekprogramokkal, rendezvényekkel, foglalkozásokkal, kibővült informatikai parkkal és nyilvános könyvtári szolgáltatásokkal várjuk szeretettel a meglévő és jövőbeli látogatókat, használókat.